A Kúria BH 2025.9.211. számú döntése tisztázza: a fizetési felszólítás önmagában nem szakítja meg az elévülést. Mutatjuk, mit jelent ez az adósok számára.
Új iránymutatás született a fizetési felszólítás – elévülés kérdésében
Sok adós számára visszatérő kérdés, hogy egy régi tartozás meddig érvényesíthető, és elegendő-e egy követeléskezelő vagy szolgáltató levele ahhoz, hogy az elévülési idő újrainduljon. A Kúria BH 2025.9.211. számon közzétett friss határozata erre adott egyértelmű választ.
A döntés lényege röviden: a felek szerződésben sem írhatják felül a törvényt úgy, hogy egy egyszerű fizetési felszólítás megszakítsa az elévülést, ha ezt a hatályos Polgári Törvénykönyv már nem teszi lehetővé. Azokban az esetekben, ahol a szolgáltatói szerződésben rögzítésre került, hogy az igazolhatóan megküldött felszólító levél megszakítja az elévülést, ezen szerződési feltételek érvénytelenek, mivel a felek megállapodása e körben nem írhatja felül a Ptk. rendelkezéséit.
Ez az álláspont sok régi tartozással érintett fogyasztó számára különösen jelentős lehet.
Mi történt az ügyben?
Egy villamosenergia-szolgáltatási szerződésből eredő tartozás került bíróság elé. A felek korábban olyan szerződéses feltételt írtak alá, amely szerint az egyik által a másik fél részére igazolhatóan megküldött felszólító levél megszakítja az elévülést.
Az adós egymillió forintot meghaladó hátralékba került, amelynek fizetési határideje 2019. szeptember 24-e volt. Elévülési idő 3 év, tehát ha helyesen értelmezzük a jogszabályt, akkor 2022 szeptember 24-én elévült. A szolgáltató 2021. június 14-én felszólító levelet küldött az Alperesnek a tartozás rendezése érdekében, azonban az Alperes a tartozását ezt követően sem fizette meg. A szolgáltató évekkel később fizetési felszólítást küldött, majd pert indított a tartozás behajtására.
Az alsóbb fokú bíróságok a szolgáltatónak adtak igazat, és elfogadták azt az érvelést, hogy a felek szabadon bővíthették az elévülést megszakító okokat.
A végső szót azonban a Kúria mondta ki.
Mit mondott ki a Kúria az elévülés/fizetési felszólítás ügyben?
A legfelsőbb bírói fórum szerint a korábbi döntések tévesek voltak.
A Kúria kimondta, hogy:
- az elévülés szabályai nem pusztán technikai szerződéses kérdések,
- azok túlmutatnak a felek hétköznapi megállapodási szabadságán,
- a Ptk. lehetővé teszi a felek számára az elévülési idő tartamának módosítását, azonban az elévülésre vonatkozó egyéb rendelkezésektől való eltérést nem engedi meg.
- a felek megállapodása nem írhatja felül a Ptk. rendelkezéséit az elévülés megszakításának lehetőségei vonatkozásában. Tehát a törvény előírja, hogy mely cselekményekkel lehet az elévülést megszakítani és ezt önkényesen senki nem írhatja felül.
Másként fogalmazva: hiába szerepel egy szerződésben, hogy a felszólító levél megszakítja az elévülést, ez a kikötés nem írhatja felül a Ptk. szabályait.
Elévülés – fizetési felszólítás
A régi Ptk. idején még más volt a helyzet: korábban egy írásbeli felszólításnak lehetett elévülést megszakító hatása. Az új Polgári Törvénykönyv azonban tudatosan szakított ezzel a megoldással.
A jogalkotó célja az volt, hogy a jogosult ne pusztán levelezéssel tartsa életben a követelést, hanem valódi jogi lépéseket tegyen, ha érvényesíteni akarja az igényét. Ezt az új jogszabályi rendelkezést pedig nem lehet kikerülni trükközéssel, egyedi szerződési feltételek szabásával.
Ezért a mai szabályozás szerint önmagában egy felszólító levél nem elegendő és nincs kiskapu.
Mit jelent ez az adósoknak a gyakorlatban?
A döntés különösen azok számára kedvező, akiket évekkel később keresnek meg régi tartozásokkal.
Sok esetben előfordul, hogy:
- régi közüzemi díjhátralék,
- hitelkártya-tartozás,
- szolgáltatási díj,
- követeléskezelő által megvásárolt régi tartozás
miatt küldenek levelet, majd fizetésre szólítják fel az érintettet. Ezt követően a fizetési felszólításokra hivatkoznak az elévülési kifogásra.
A Kúria mostani döntése azonban kizárja ennek a trükközésnek a lehetőségét.
Mit tehet ha elévült követelést akarnak behajtani Öntől? A választ itt találja.
Az elévülés továbbra sem automatikus
Nagyon fontos tudni, hogy az elévülést a bíróság általában hivatalból nem vizsgálja. Az adósnak kell arra hivatkoznia, és szükség esetén jogi úton érvényesítenie az álláspontját.
Ezért aki ilyen ügybe kerül, annak érdemes gyorsan tisztázni:
- mikor vált esedékessé a tartozás,
- történt-e valódi elévülést megszakító cselekmény,
- indult-e per vagy végrehajtás,
- milyen jogi lehetőségek állnak fenn jelenleg.
A döntés üzenete: a jogbiztonság nem lehet papírkérdés
A Kúria határozata azt erősíti meg, hogy a jogérvényesítésnek vannak világos törvényi keretei. Egyoldalú vagy érvénytelen szerződéses kikötésekkel nem lehet korlátlan ideig fenntartani követeléseket.
Ez a fogyasztók és adósok számára fontos garancia, mert nagyobb jogbiztonságot teremt.
Fizetési felszólítás és elévülés
Fontos azonban tisztázni, hogy ez a kúriai döntés a régi Ptk. hatálya alá tartozó ügyekre nem vonatkozik, azaz a 2014. Március 15. előtt létrejött jogviszonyokra. Ha tehát valakinek a tartozása (hitelszerződés, közüzemi szolgáltatás, stb.) 2014. Március 15. előtt keletkezett és most akarják behajtani, akkor ott bizony még a fizetési felszólítás is megszakítja az elévülést. A Kúria jelen döntése a 2014. Március 15. utáni létrejött szerződésekből eredő követelésekre vonatkozik, miután hatályba lépett az új Polgári törvénykönyv
A BH 2025.9.211. számú kúriai döntés mérföldkő lehet az elévülési perekben. A legfontosabb tanulság:
✔ a fizetési felszólítás önmagában semmiképp nem szakítja meg az elévülést
✔ ezt a felek szerződésben sem tehetik automatikusan érvényessé
✔ régi tartozásoknál érdemes megvizsgálni az elévülés lehetőségét
✔ az adósnak joga van védekezni a jogilag már nem érvényesíthető követelésekkel szemben
Ha Önt is régi tartozással keresik meg
Nem minden követelés behajtható csak azért, mert levelet küldtek róla. Sok múlhat a dátumokon, a korábbi eljárásokon és a jogi részleteken. Ha bizonytalan a saját ügyében, érdemes időben segítséget kérni, mert egy jól felépített védekezés komoly anyagi terhektől kímélheti meg.
Az adott témában a jogi képviseletet dr. Hegedűs Barnabás ügyvéd látja el.
