A régi, vitatott követelések érvényesítésének gyakorlata túlnyomórészt magánszemélyeket érint. Sokan csak akkor szembesülnek egy elfeledett tartozással, amikor egy követeléskezelő váratlanul megkeresi őket – sok évvel később. Amikor egy követeléskezelő társaság évekkel korábban keletkezett, sokszor már elfeledett tartozásra hivatkozva megkeresi az érintettet, a kezdeti meglepetést és felháborodást rendszerint az a kérdés követi: van-e egyáltalán jogalapja, illetve nem évült-e már el a követelés.
Ez a kérdés nem csupán jogi jelentőségű, hanem komoly anyagi következményekkel is járhat. A magánszemélyek annyiban vannak hátrányban a cégekkel, vállalatokkal szemben, hogy míg egy cégnek vagy jogásza, ügyvédje, könyvelője akik ilyen esetekben automatikusan szakszerűen foglalkoznak a problémával, addig egy magánszemély nem rendelkezik jogi apparátussal. Vagy tesz valamit határidőben az ügy érdekében vagy nem. Illetve az is kérdéses, hogy egy magánszemély laikusként a megfelelő lépéseket teszi-e, vagy épp az ellenkezőjét.
Mit tehet egy magánszemély ha elévült, vagy régi tartozással keresik meg?
A legfontosabb szabály a magánszemélyek (elévülés) esetén: nem szabad azonnal fizetni, és nem szabad elismerni a tartozást.
A gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben a követelések már nem érvényesíthetők jogi úton, mégis megpróbálják azokat behajtani – gyakran az adós jogi ismereteinek hiányára alapozva be is hajtják, az elévülés ellenére végrehajtást is indítanak, letiltják az adós jövedelmét stb. mert nem érvényesítette az elévülést, nem élt a jogaival.
1. A követelés azonosítása
Első lépésként tisztázni kell:
- milyen jogviszonyból ered a tartozás (pl. hitel, közüzemi díj, telefonszámla),
- ki az eredeti jogosult,
- hogyan került a követelés a jelenlegi követeléskezelőhöz.
Nem ritka, hogy a követelések többször gazdát cserélnek, ami további bizonytalanságot okoz.
2. Az elévülés vizsgálata magánszemély esetén
Az elévülés kérdése kulcsfontosságú.
Főszabály szerint a követelések 5 év alatt évülnek el, azonban számos kivétel létezik:
- egyes szolgáltatásoknál (pl. távközlés) akár 1 év,
- közüzemi díjaknál általában 3 év,
- bizonyos speciális esetekben ettől eltérő határidők is előfordulhatnak.
👉 Lényeges: az elévülés nem automatikus.
A bíróság csak akkor veszi figyelembe, ha az adós kifejezetten hivatkozik rá és a megfelelő módon érvényesíti. Sok esetben ez polgári peres eljárás útján lehetséges.
3. Az elévülés megszakításának ellenőrzése
Az elévülési idő nem mindig „fut le” zavartalanul. Bizonyos cselekményekkel újrakezdődik, amelyek megszakítják az elévülést. Ez a követeléskezelők alapvető érdeke, tehát attól, hogy egy tartozás „nagyon régi” nem feltétlenül elévült tartozás. Ha a jogosult az elévülést megszakítja, a tartozás nem évül el. Ilyenek cselekmények, események például:
- fizetési meghagyás kibocsátása,
- fizetési felszólítás
- peres eljárás megindítása,
- tartozás írásbeli elismerése,
- részfizetési megállapodás
- részletfizetés teljesítése
Ezért egy követelés elévülésének megítélése mindig egyedi vizsgálatot igényel. Nem mindegy, hogy a régi, vagy az új Ptk vonatkozik-e rá, indult-e végrehajtás vagy sem, milyen események történtek a múltban. Mindent részletesen és alaposan meg kell vizsgálni.
4. Dokumentumok beszerzése
A pontos jogi helyzet tisztázásához szükséges lehet:
- a követelés alapjául szerződés(ek)
- engedményezési értesítő(k)
- felszólító levelek,
- tértivevények, ajánlott értesítők
- részletfizetési megállapodás
- bírósági vagy végrehajtási iratok.
Amennyiben végrehajtás is indult, különösen fontos a végrehajtótól történő iratbeszerzés.
5. Szakértő bevonása
Bár az alapvető információk sok esetben önállóan is feltárhatók, a tapasztalat azt mutatja, hogy egy-egy ügyben jelentős összegek múlhatnak a helyes jogi megítélésen.
Egy szakértő:
- megállapítja, hogy a követelés elévült-e,
- segít az elévülés érvényesítésében,
- vagy – ha nem évült el – kidolgozza a legkedvezőbb megoldást (pl. egyezség, részletfizetés, magáncsőd stb).
Gyakori hiba: az adós saját maga ellen dolgozik
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy rossz lépéssel:
- újraindíthatják az elévülést,
- vagy megerősíthetik a követelés érvényesíthetőségét,
- vagy a leggyakoribb legszörnyűbb hiba, mikor a végrehajtóhoz, követeléskezelőhöz fordulnak a kifogásukkal kapcsolatban, aki félretájékoztatja őket és közben kifutnak a 15 napos jogorvoslati határidőből. Ilyenkor egy jogtalan, vagy elévült követelés is jogszerűen végrehajthatóvá válik és utólag nincs mit tenni. Nagyon bosszantó, de nincs ekkor már nincs lehetőség a jogorvoslatra.
Különösen kockázatos:
- a tartozás elismerése szóban vagy írásban,
- akár minimális összeg befizetése
- több mint 15 napig ülni az ügyön és utána lépni.
Ezek a hibák jogilag és pénzügyileg komoly következményekkel járhatnak.
Meddig hajtható be egy követelés?
Fontos különbséget tenni:
- jogilag érvényesíthető követelés, és
- faktikusan követelt tartozás között.
Egy elévült követelést is megpróbálhatnak behajtani és jogi ismeretek hiányában sajnos ezt gyakran sikeresen megteszik követeléskezelők. Azonban:
👉 bírósági úton már nem kényszeríthető ki, ha az adós megfelelően hivatkozik az elévülésre és él a jogaival.
Elévülés érvényesítése – tudatos magánszemély
A jelenlegi gyakorlatban tömegesen fordul elő, hogy régi, sokszor vitatható követeléseket próbálnak érvényesíteni sikerrel.
Azok az adósok, akik:
- tisztában vannak jogaikkal,
- nem hoznak elhamarkodott döntést,
- és szükség esetén szakértőhöz fordulnak,
jelentős anyagi terhektől mentesülhetnek – teljesen jogszerűen.
Elévülés magánszemély esetén
Az elévülés a magánszemélyek egyik legerősebb jogi eszköze a követelésekkel szemben. Ugyanakkor csak akkor nyújt valódi védelmet, ha:
- az adós felismeri annak jelentőségét,
- és aktívan él is ezzel a jogával.
Az adott témában a jogi képviseletet dr. Hegedűs Barnabás ügyvéd látja el.
Kérjen segítséget, ha követeléskezelő kereste meg régi, vagy vitatott követeléssel kapcsolatban:
