Minden, amit az adósság elévüléséről tudni kell – közérthetően, jogszerűen
Ez az átfogó szakmai útmutató elsősorban azoknak szól, akiket régi banki tartozás miatt keresett meg követeléskezelő, vagy bank – de szó esik benne régi, elévülésgyanús telefonszámla, illetve közüzemi szolgáltatói tartozásokról is. Az írás célja, hogy egy helyen, logikusan felépítve mutassa be a banki tartozás elévülésének esetét, az adósság elévülésének fogalmát, az elévülés megállapításának módját, valamint azt is, hogyan és mikor lehet az elévülést érvényesíteni – akár végrehajtási eljárás alatt is.
A cikk kifejezetten az adósok érdekeit szem előtt tartva készült, ugyanakkor szigorúan a hatályos jogszabályok alapján, szakjogász tollából.
Banki tartozás elévülése – gyakorlati útmutató
Mi az elévülés jogi értelemben?
Az elévülés a polgári jog egyik legfontosabb intézménye. Lényege, hogy ha a jogosult (például bank vagy követeléskezelő) hosszú időn keresztül nem tesz érdemi lépéseket követelése érvényesítésére, akkor elveszíti annak lehetőségét, hogy bírósági vagy hatósági úton kényszerítse ki a teljesítést.
A jogalkotó abból indul ki, hogy aki éveken át nem él a jogaival, az később már nem várhat állami segítséget. Az elévülés egyben korlátot szab a végtelen kamatos kamatnak, és védi az adóst az élethosszig tartó eladósodástól.
Az elévülés megállapítása – miért nem egyszerű?
Bár az „elévülés” kifejezés közismert, a gyakorlati alkalmazása rendkívül összetett. Nem mindegy:
-
- milyen jogviszonyból ered a tartozás,
-
- mikor keletkezett (2014. március 15. előtt vagy után),
-
- történt‑e elévülést megszakító jogi cselekmény,
-
- indult‑e per, fizetési meghagyás vagy végrehajtás,
-
- történt‑e tartozáselismerés vagy egyezség.
A helytelen jogértelmezés könnyen ahhoz vezethet, hogy az adós elévült tartozást fizet tovább, akár évtizedeken keresztül.
Elévülés megszakítása a régi Ptk. hatálya alá tartozó tartozásoknál
(2014. március 15. előtt keletkezett követelések)
A régi Polgári Törvénykönyv szabályai szerint az elévülés viszonylag könnyen megszakítható volt, és számos olyan jogi cselekmény létezett, amely az addig eltelt elévülési időt „lenullázta”, majd új határidőt indított.
Az elévülést megszakította különösen:
-
- a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás,
-
- a követelés bírósági úton történő érvényesítése,
-
- a tartozás megegyezéssel történő módosítása, ideértve az egyezség megkötését is,
-
- valamint a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése, akár szóban, akár írásban.
Ezekben az esetekben az elévülés a megszakító eseményt követően teljes egészében újraindult, függetlenül attól, hogy a korábbi elévülési időből mennyi telt el.
Elévülés megszakítása az új Ptk. alapján
(2014. március 15. után keletkezett tartozások)
Az új Polgári Törvénykönyv jelentősen szigorította az elévülést megszakító okok körét, ezzel erősítve az adósok jogbiztonságát. Az automatikus megszakító hatások megszűntek, és csak meghatározott, tényleges joghatással járó események alkalmasak az elévülés megszakítására.
Az új Ptk. szerint az elévülést megszakítja:
-
- a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése,
-
- a kötelem megegyezéssel történő módosítása, valamint az egyezség megkötése,
-
- a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, feltéve, hogy az eljárás jogerős érdemi határozattal zárul,
-
- a követelés csődeljárásban történő bejelentése,
-
- valamint végrehajtási eljárás során a kötelem megegyezéssel történő módosítása és a végrehajtási cselekmények.
Honnan számítódik az elévülési idő?
Az elévülési idő nem véletlenszerűen indul, hanem mindig egy konkrét jogi eseményhez kötődik. Főszabály szerint az elévülés attól az időponttól kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik, vagyis amikor a jogosult jogszerűen követelhetné a teljesítést.
Ez a gyakorlatban leggyakrabban akkor következik be, amikor a jogosult – például egy bank vagy szolgáltató – felmondja a szerződést nemfizetés miatt. Ilyen lehet egy kölcsönszerződés, hitelkártya-szerződés vagy más fogyasztói jogviszony megszüntetése. Ettől az időponttól kezdve áll rendelkezésére a jogosultnak az adott elévülési idő, amelyen belül olyan jogi lépést kell tennie, amely az elévülést megszakítja. Amennyiben ez elmarad, a követelés – a törvény erejénél fogva – elévülhet.
Elévülési idők – mennyi idő alatt évül el egy tartozás?
A Polgári Törvénykönyv általános szabálya szerint – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a követelések elévülési ideje 5 év. Ettől azonban több esetben rövidebb elévülési idő érvényesül, különösen a fogyasztói és szolgáltatási jogviszonyoknál.
Az egyes tartozástípusok elévülési ideje jellemzően az alábbiak szerint alakul:
-
- Kölcsönszerződésekből eredő tartozások (ideértve a hitelkártya-tartozásokat is): 5 év
-
- Telefonszámla-tartozások: 1 év
-
- Internet-előfizetésből eredő tartozások: 1 év
-
- Elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó előfizetői szerződésekből eredő igények: 1 év
-
- Parkolási pótdíjak és bírságok: 1 év
-
- Közüzemi tartozások (például gáz-, villanyáram- vagy vízszolgáltatás): 3 év
Ez a felsorolás segítséget nyújthat annak megállapításához, hogy az adott követelés elévülhetett-e, azonban minden esetben az egyedi körülményeket is vizsgálni kell.
Fontos a banki tartozások elévülésével kapcsolatban
Ne feledjük, hogy az elévülést sem a bíróság, sem más hatóság nem vizsgálja hivatalból. Az elévült tartozásra a törvény csak akkor ad védelmet, ha a kötelezett fél kifejezetten hivatkozik az elévülésre, és azt megfelelő eljárásban érvényesíti.
Ha az adós ezt elmulasztja, előfordulhat, hogy elévült tartozást is behajtanak, akár jogszerűnek tűnő eljárás keretében.
Minden megszakító esemény esetén az elévülés ismét teljes egészében újrakezdődik, a megszakítás időpontjától vagy az eljárás jogerős befejezésétől számítva.
Elévült banki tartozások és az engedményezés
A gyakorlatban ma már általános, hogy a bankok, közüzemi szolgáltatók és más jogosultak a nem teljesítő, lejárt vagy problémás követeléseiket követeléskezelő társaságok részére értékesítik. Ezt a jogügyletet nevezzük engedményezésnek.
Az új Ptk. egyértelműen kimondja, hogy az engedményezés önmagában nem szakítja meg az elévülést. A jogalkotó abból indult ki, hogy a jogosult személyében bekövetkező változás nem indokolhatja az adós terhére az elévülési idő újraindulását.
Ugyanakkor továbbra is irányadó a tartozás kötelezett általi elismerésének kiterjesztő értelmezése: minden olyan nyilatkozat vagy magatartás, amely a tartozás fennállását megerősíti, elévülést megszakító hatással járhat.
Bírósági eljárások és az elévülés megszakítása
Elévülést megszakító bírósági eljárásnak minősül többek között:
-
- a választottbírósági eljárás,
-
- a fizetési meghagyásos eljárás,
-
- a viszontkereset előterjesztése,
-
- valamint a beszámítási kifogás érvényesítése.
Ezzel szemben nem szakítja meg az elévülést az előzetes bizonyítás elrendelésére irányuló eljárás.
Az új Ptk. pontosította azt is, hogy kizárólag érdemi határozattal záruló bírósági eljárás alkalmas az elévülés megszakítására. Amennyiben az eljárás nem érdemi döntéssel fejeződik be, annak anyagi jogi hatása csupán annyi, hogy az eljárás időtartama alatt az elévülés nyugszik, de nem szakad meg.
A kötelem módosítása és a végrehajtási cselekmények hatása
A Ptk. 6:25. § (3) bekezdése alapján a kötelem módosítása – ideértve az egyezséget – új jogviszonyt hozhat létre, amely önálló elévülési időt indít. Ha a felek a teljesítés időpontját módosítják, az elévülés a módosított teljesítési határidőtől kezdődik újra.
Végrehajtási eljárásban az elévülést megszakítják a végrehajtási cselekmények, ideértve a végrehajtási kérelem előterjesztését és a Vht.-ben meghatározott, nem ügyviteli jellegű intézkedéseket. Ezek befejezését követően az elévülési idő ismét elindul.
Behajtható‑e az elévült követelés?
Igen – ha az adós nem hivatkozik az elévülésre és nem érvényesíti azt.
Ez az egyik legsúlyosabb félreértés. Az elévülést se a bíróság, se a végrehajtó nem vizsgálja hivatalból. Ha az adós nem él a jogaival, a követeléskezelők sok esetben sikerrel hajtanak be elévült tartozásokat is. Nézze meg rövid, 2 perces videónkat:
A Polgári Törvénykönyv (Ptk. 6:23. §) egyértelmű: elévült követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni, ennek ellenére a gyakorlatban ez csak akkor érvényesül, ha az adós ezt kifejezetten kéri.
Mit nem jelent az elévülés?
Fontos tisztázni: az elévülés nem jelenti azt, hogy
-
- a követelés jogtalan,
-
- a tartozás nem volt valós,
-
- a kötelem automatikusan megszűnik.
Az elévült követelés továbbra is fennállhat úgynevezett természetes kötelemként (naturalis obligatio), de jogi kényszerrel már nem érvényesíthető.
Az elévülés nem eredményezi automatikusan a KHR‑listáról való törlést sem, és az elévült követelés önkéntes megfizetése nem követelhető vissza.
Gyakori tévhitek a banki tartozás elévülésével kapcsolatban
1. „Az elévült követelés jogtalan”
Nem igaz. Az elévülés nem a tartozás jogalapját érinti, hanem annak érvényesíthetőségét.
2. „Az elévült tartozás visszajár”
Szintén téves. Az elévült követelés teljesítése nem minősül jogalap nélkülinek.
3. „Minden tartozás 5 év alatt évül el”
Nem minden esetben. Az elévülési idő függ a követelés típusától. (Elévülési idő kisokos itt)
4. „A felszólítás már soha nem szakítja meg az elévülést”
Ez csak az új Ptk. hatálya alá tartozó (2014. március 15. utáni) jogviszonyokra igaz.
Elévülés végrehajtás alatt
Ha végrehajtás indult, akkor nem a követelés, hanem a végrehajtási jog elévülését kell vizsgálni. Ennek ideje főszabály szerint megegyezik az alapkövetelés elévülési idejével.
A végrehajtási jog elévülését csak:
-
- végrehajtási cselekmény,
-
- egyezség,
-
- tartozáselismerés
szakíthatja meg. Ezeket kell megvizsgálni, hogy történt-e elévülési időn belül. Banki tartozás esetén 5 év.
Mit tehet az adós, ha elévült a végrehajtási jog?
Az adósnak aktívan kell fellépnie. Első lépésként írásban kérni kell a végrehajtótól a Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatását. Amennyiben a végrehajtást kérő nem ismeri el az elévülést, bírósági per indítása szükséges.
Érdemes élni az elévülés jogintézményével
Az elévülés nem kiskapu, nem trükközés hanem törvényben biztosított jog. Aki ezt nem ismeri, az könnyen éveken át fizethet olyan tartozást, amelyet jogilag már nem lehetne behajtani.
A magas kamatokkal terhelt, régi követelések különösen veszélyesek: havi szinten is adósságcsapdát jelenthetnek. Ez üzlet a követeléskezelőknek – és súlyos teher a családoknak.
Az elévülés ismerete hatalom. Élni vele pedig nem erkölcstelen, hanem jogszerű önvédelem.
Amit az elévülésről érdemes megjegyezni
-
- Az elévülést hivatalból senki nem vizsgálja
-
- Az adósnak kell érvényesíteni
-
- Az elévült követelés nem szűnik meg, csak nem hajtható be
-
- Végrehajtás esetén a végrehajtási jog elévülését kell vizsgálni
-
- Elévült követelésre befizetett összeg nem igényelhető vissza
GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések – Banki tartozás elévülése
Mi az a banki tartozás elévülése?
A banki tartozás elévülése azt jelenti, hogy egy meghatározott idő elteltével a bank vagy követeléskezelő bírósági vagy végrehajtási úton már nem kényszerítheti ki a fizetést, ha az adós az elévülésre hivatkozik.
Mennyi idő alatt évül el egy banki tartozás?
Általános szabály szerint a banki tartozások elévülési ideje 5 év, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Az elévülési idő az esedékességtől vagy a szerződés felmondásától számít.
Mikortól kezdődik a banki tartozás elévülése?
Az elévülés attól az időponttól kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik, jellemzően a szerződés felmondásának napjától.
Megszakítja-e az elévülést egy banki felszólító levél?
Ez attól függ, mikor keletkezett a tartozás.
-
- 2014. március 15. előtt: az írásbeli felszólítás megszakíthatta az elévülést.
-
- 2014. március 15. után: önmagában a felszólító levél nem szakítja meg az elévülést.
Mi számít tartozáselismerésnek?
Tartozáselismerésnek minősül minden olyan nyilatkozat vagy magatartás, amelyből egyértelműen következik, hogy az adós a tartozást fennállónak tekinti, például:
-
- részfizetés teljesítése,
-
- írásos egyezség aláírása,
-
- részletfizetés kérése.
Elévül-e a banki tartozás, ha végrehajtás indult?
Végrehajtás esetén nem az alapkövetelés, hanem a végrehajtási jog elévülését kell vizsgálni. A végrehajtási joggal együtt évül el a követelés. Ennek ideje főszabály szerint szintén 5 év, de végrehajtási cselekmények megszakíthatják.
Megszakítja-e az elévülést a fizetési meghagyás?
Igen, ha az eljárás jogerős érdemi határozattal zárul. Ha nem történik érdemi döntés, az elévülés csak nyugszik, de nem szakad meg.
Elévülhet-e egy követelés akkor is, ha eladták egy követeléskezelőnek?
Igen. A követeléskezelő nem kerülhet kedvezőbb jogi helyzetbe, mint az eredeti jogosult.
Behajtható-e az elévült banki tartozás?
Igen, ez minden nap megtörténik, minden esetben amikor az adós nem hivatkozik az elévülésre és nem érvényesíti azt. Az elévülést sem a bíróság, sem a végrehajtó nem vizsgálja hivatalból.
Mit kell tennem, ha elévült a banki tartozásom?
Az adósnak aktívan kell érvényesítenie az elévülést, például:
-
- fizetési meghagyásnál ellentmondással,
-
- végrehajtásnál a Vht. 41. § szerinti eljárás kezdeményezésével,
-
- szükség esetén bírósági per indításával.
-
- peren kívüli eljárásban elévülési kifogással
Visszajár-e az elévült tartozásra befizetett összeg?
Nem. Az elévült követelés önkéntes megfizetése nem követelhető vissza, mert az elévült tartozás természetes kötelemnek minősül.
Az elévülés azt jelenti, hogy a tartozás megszűnik?
Nem. Az elévülés nem szünteti meg a tartozást, csak azt eredményezi, hogy az jogi kényszerrel nem hajtható be.
Törlik-e az elévült tartozást a KHR-listáról?
Nem. Az elévülés nem azonos a KHR-nyilvántartásból való törléssel, arra külön szabályok vonatkoznak.
Érdemes-e szakemberhez fordulni elévülés esetén?
Igen, különösen akkor, ha:
-
- nagy összegű banki tartozásról van szó,
-
- végrehajtás folyik,
-
- több megszakító esemény történt.
-
- nem tud biztosan eligazodni a jogszabályok és az ügyének tényállásával kapcsolatban
-
- a követeléskezelő (vagy bank) nyomást gyakorol, vagy komoly következményekkel fenyegetőzik
Egy hibás lépés az elévülés elvesztéséhez vezethet.
A cikk általános tájékoztatást nyújt. Egyedi ügyben a jogi megítélés eltérhet, ezért szakember bevonása indokolt lehet. Az adott témában a jogi képviseletet dr. Hegedűs Barnabás ügyvéd látja el.
